Futok.
Alkalmanként 5,4km-t, a Margitszigeten. Én, aki soha életemben nem futottam egyszerre többet a kötelező iskolai 1800 m-eknél. Futok, és nagyon élvezem :) Tudom, mások maratonokat futnak, de tőlem ez is nagy teljesítménynek számít, hiszen az első 26 évem "eléggé" mozgásszegénynek számít - és akkor finoman fejeztem ki magam :) Az elmúlt két évben azt hiszem mondhatom, hogy javuló tendenciát mutatok: megtanultam úszni (rendesen, mert nyeletlen fejsze-módra előtte is ment :-D), és igyekszem heti rendszerességgel pilatesre és jógára is járni pár hónapja. És most már futok is :)
Az első alkalommal, mikor kimentünk Gáborral futás céljából a Szigetre, szerencsére (mivel nekem addigra már elég is volt :-D) kb 500m után elkapott minket a vihar, és szakadó esőben rohantunk haza - azaz ő rohant volna, én meg a tüdőmet köpködve küzdöttem az életbenmaradásért. :-D Néhány hétig aztán fel sem merült bennem, hogy nekem futnom kéne, meggyőzve éreztem magam ismét: nekem ez nem megy.
Aztán a múlt hétfőn úgy döntöttem, megpróbálom. És csigatempóban, szúró oldallal ugyan, de megcsináltam: körbefutottam a szigeti futópályán megállás nélkül. Rettenetesen büszke vagyok magamra, mert magam sem hittem, hogy meg tudom csinálni. Ennek hatására aztán szerdán is kimentünk futni, vasárnap reggel pedig még egy kis úszás is belefért a szigetkör után.
Persze elkövettem én is azt a hibát, mint a legtöbb kezdő futó: úgy gondoltam, amíg nem biztos, hogy hosszútávú szerelem lesz ez a sport, addig nem fektetek bele egy kisebb vagyont egy futócipőbe, így egy régi aerobic-cipőben futottam, aminek meg is lett az eredménye: fájó boka.
Ezért kicsit utánaolvastam a cipőknek, felpróbáltam jónéhányat, míg aztán tegnap megtaláltam őt:
Saucony ProGrid Ride 2
Beépített technológiák: sarok ProGrid (Hytrel-szálas becsapódás-tompító rendszer), impulzív EVA talp (Etilén-vinil-acetát; egy minden eddigitől eltérő talp-alapanyag, amely könnyű, a mozgásra reagáló párnázást és tartósságot biztosít) és SRC elöl-hátul (ez gondoskodik a puhább talajfogásról).A cipő Hydrator bélés anyaga elvezeti a lábról az izzadtságot, ezáltal kényelmes viseletet biztosít, ezzel is növelve a komfort érzetet és kizárja a nedvesség általi bőr felpuhulása miatti hámsérülést. Egyedülállóan lyukacsos szerkezetű, habból készülő, microbaölő, lélegző anyaggal bevont, comfortride talpbetét magas minőségű párnázottságot és kitűnő gördülést biztosít.
És nem utolsó sorban: szerintem még szép is :-D
Persze tegnap este ki is próbáltam :)) Nagyon meg vagyok vele elégedve, kényelmes volt, és a bokám sem fájdult meg. A futás is jobban ment, bár ebben talán annak is része van, hogy egész nap alig vártam, és valószínűleg a szervezetem is lassacskán hozzászokik ehhez a mozgásformához. :)
Alkalmanként 5,4km-t, a Margitszigeten. Én, aki soha életemben nem futottam egyszerre többet a kötelező iskolai 1800 m-eknél. Futok, és nagyon élvezem :) Tudom, mások maratonokat futnak, de tőlem ez is nagy teljesítménynek számít, hiszen az első 26 évem "eléggé" mozgásszegénynek számít - és akkor finoman fejeztem ki magam :) Az elmúlt két évben azt hiszem mondhatom, hogy javuló tendenciát mutatok: megtanultam úszni (rendesen, mert nyeletlen fejsze-módra előtte is ment :-D), és igyekszem heti rendszerességgel pilatesre és jógára is járni pár hónapja. És most már futok is :)
Az első alkalommal, mikor kimentünk Gáborral futás céljából a Szigetre, szerencsére (mivel nekem addigra már elég is volt :-D) kb 500m után elkapott minket a vihar, és szakadó esőben rohantunk haza - azaz ő rohant volna, én meg a tüdőmet köpködve küzdöttem az életbenmaradásért. :-D Néhány hétig aztán fel sem merült bennem, hogy nekem futnom kéne, meggyőzve éreztem magam ismét: nekem ez nem megy.
Aztán a múlt hétfőn úgy döntöttem, megpróbálom. És csigatempóban, szúró oldallal ugyan, de megcsináltam: körbefutottam a szigeti futópályán megállás nélkül. Rettenetesen büszke vagyok magamra, mert magam sem hittem, hogy meg tudom csinálni. Ennek hatására aztán szerdán is kimentünk futni, vasárnap reggel pedig még egy kis úszás is belefért a szigetkör után.
Persze elkövettem én is azt a hibát, mint a legtöbb kezdő futó: úgy gondoltam, amíg nem biztos, hogy hosszútávú szerelem lesz ez a sport, addig nem fektetek bele egy kisebb vagyont egy futócipőbe, így egy régi aerobic-cipőben futottam, aminek meg is lett az eredménye: fájó boka.
Ezért kicsit utánaolvastam a cipőknek, felpróbáltam jónéhányat, míg aztán tegnap megtaláltam őt:
Saucony ProGrid Ride 2
Beépített technológiák: sarok ProGrid (Hytrel-szálas becsapódás-tompító rendszer), impulzív EVA talp (Etilén-vinil-acetát; egy minden eddigitől eltérő talp-alapanyag, amely könnyű, a mozgásra reagáló párnázást és tartósságot biztosít) és SRC elöl-hátul (ez gondoskodik a puhább talajfogásról).A cipő Hydrator bélés anyaga elvezeti a lábról az izzadtságot, ezáltal kényelmes viseletet biztosít, ezzel is növelve a komfort érzetet és kizárja a nedvesség általi bőr felpuhulása miatti hámsérülést. Egyedülállóan lyukacsos szerkezetű, habból készülő, microbaölő, lélegző anyaggal bevont, comfortride talpbetét magas minőségű párnázottságot és kitűnő gördülést biztosít.És nem utolsó sorban: szerintem még szép is :-D
Persze tegnap este ki is próbáltam :)) Nagyon meg vagyok vele elégedve, kényelmes volt, és a bokám sem fájdult meg. A futás is jobban ment, bár ebben talán annak is része van, hogy egész nap alig vártam, és valószínűleg a szervezetem is lassacskán hozzászokik ehhez a mozgásformához. :)
